Állathurka? Odabasz!

 Ebben a pillanatban kezdődik a kickoff Pinczinél... majd beszámolunk az ontopic részekről is persze :)

A mai napon kedves kötelességemnek eleget téve hoztam kóstolót a Karinthy hentestől cégünk két csinos, hurka-kolbász kedvelő hölgyének. A képen látható vidám fiatalember kihasználta a hirtelen jött lehetőséget, és ügyesen két hölgy társaságában behurkázott. :)

Az áru megosztotta a tesztelőket, kinek a kolbász, kinek a májas ízlett a legjobban. Nálam a véres vitte a pálmát, a májas most kicsit zsírosra sikeredett (szerintem).

Most estig pislogunk, mint a zöld béka, aztán szépen óvatosan hazagurulunk, mert ha valami történik velünk, és vért vesznek tőlünk, tuti, hogy száz évig kórházban fektetnek, hogy kivizsgálják a koleszterin szintünk okait. :)

 Egy kedves barátunk szerint "lusta nép ez a görög, [...] a portugál meg lopós".

Nos, amíg a társaság megpróbálta mindezt kontextusba helyezni, addig én felismertem a hurkát a pulton és...

Annó egy Pólós túrán néztük még ki ezt a helyet von Stirlitz-cel, és azóta is rendszeresen visszajárunk "tesztelni". Tegnap a hivatalos csapat tagjain kívül sok lelkes amatőrrel ismét megejtettünk egy offtopic (illetve szemi-offtopic) tesztet.

Nagyobb térképre váltás

A sör és a mindenféle virsli-kolbász-csülök étkek kiválóak, nem is beszélve a helyben sütött friss perecről, illetve a perectésztából készülő stangliról. Magyaros hurka-kolbász nincs, de a bajor ízvilágot kedvelők, vagy az az után érdeklődők ne hagyják ki!

Zozeknek és von Stirlitznek az igazolatlan hiányzást beírtuk, a külsős résztvevőknek köszönjük a lelkes közreműködést.

A március 15-i négynapos hosszú hétvégére felkészülve elmentünk hurka-kolbász beszerzésre. Első állomás a Karinthy hentes volt, ahol vettünk sütnivaló kolbászt, meg hurkát, meg (nem sütnivaló) disznósajtot. Véresből volt "normál", meg sváb is, de sajna májas semmilyen. És még a kisütött árukból sem maradt egy morzsányi sem. Nem volt más választásunk, hazafelé beugrottunk a Flórián téri piacra, és vettünk sütnivaló májast (meg kolbászt, mert annyira jól nézett ki), és mivel addigra Pavlov kutyája hozzám képest nyári sivatag volt, vettünk kisütött hurkát meg kolbászt, meg csalamádét és kenyeret.... jajj, már a gondolattól is megéheztem!

Nem szaporítom a szót, a néni aranyos volt, a kaja meg (szokás szerint) finom! Ezennel is bátran ajánlom minden kedves érdeklődőnek!

Miesto: Párkány, Casablanca Étterem, az egyirányú utcák környékén, a buszállomás mögött, Sobieski előtt

Nagyobb térképre váltás

Dátum: 2011. március 10.

Pocasie: A Tátra felett villámok cikáznak, de a Krivánon mindig kék az ég...

Numericky hodnotenie (pri zbere)

chut':

konzistencia:

celkovy efet potravina:

dojem mesta:

Pisomné hodnotenie

A torkos csütörtökön HA-WAJ-jal felkerekedtünk, hogy legfiatalabb északi szomszédunk, az idén már 18 éves Szlovákia egyik általunk igen nagy becsben tartott éttermét meglátogassuk és ott a 

300g-os étket elfogyasszuk.

Hát, hó és há... ismét sikerült nagyot alkotni. Knédli, párolt káposzta, épen elegendő szaft és a két csodás kacsacomb... nyamm.

Menjünk vissza! Ugyan kicsit off, de ha ilyesmit kellene értékelni, tutit 5-5-5-5 lenne...

Fotky 

 Helyszín: Budapest, Karinthy Frigyes út, egy hurkapálcányira a Móricz Zsigmond körtértől.

Nagyobb térképre váltás

 Időpont: 2011. március 4.

Időjárás: napos, hűvös

Számszerű értékelés (összegyűjtés alatt)

íz

állag

kaja összhatás

hely összbenyomás

Szöveges értékelés

Karinthy-Budafoki után irányt vettünk a Húspalota felé. Eközben még betértünk megpihenni egy helyre, ahol nagyon kedves sportolóinkról készült grafikai elemek szolgáltattak okot az alkoholszint emelésére, de mi nem csábultunk el.

Szemünk előtt a szent küldetés eszménye lebegett, amely segített kitalálni a pincéből, jobbra fordulni, majd megint jobbra. Ott is voltunk a Húspalotában. Itt már csak kisebb mennyiséget tudtunk vételezni, jóból is megárt a sok, de ebből talán egy kicsit hamarabb...

Finom volt a cucc, de semmi extra élményt nem éltünk át. Sem hangulatában nem vette fel a kesztyűt a hely, sem az ízek nem csábítottak a korábbi szuperlatívuszok felülírására. Ha a Mórciz felől jöttünk volna, az én mesém is tovább tartott volna...

Fényképek

És egy kis kiegészítés: Voltunk a régi Skála piacon is, de az iszonyatos embertömegen kívül semmi említésre méltót sem találtunk. (A régi hurkás meg lángosos már a múlté, a teraszos nyitott piac hangulatával együtt.)

 És a végére egy képrejtvény. Hol fejezték be a vidám fiúk a napot? A helyes megfejtők között egy túrameghívást sorsolunk ki a következő alkalomra.

 Helyszín: Budapest, Budafoki út - Karinthy Frigyes út saroktól egy kolbászvégnyit vissza a Gellért tér felé...

Nagyobb térképre váltás

 Időpont: 2011. március 4.

Időjárás: napos, hűvös, 86-os buszon poros

Számszerű értékelés (összegyűjtés alatt)

íz

állag

kaja összhatás

hely összbenyomás

Szöveges értékelés

Azt gondoltuk, dorbézolunk egy kicsit, élvezzük az életet, amíg a kollégák a munkahelyen dolgo töltik a drága időt (értsd pirítják a tarhonyát, vágják a hagymát a gulyáshoz, stb.). Úgy döntöttünk, hogy legnagyobb öröm a söröm, ezért indításképpen majd két korsónyit magunkba bátorítottunk HA-WAJ kedves és megtalálhatatlan gyönyörű lakásában. 

Ezt követően a 86-os busz félelmetes mikroklímáját éltük át egészen a Batthyány térig. Ott kb. 10 éve megszűnt a hentes, így potyára szálltunk le (a tippadó még szorulni fog...). Visszapattanva a következő 65 milliós Volvóra, elmentünk egész a Karinthy-ig. A hentesre felkészülés jegyében betértünk a ... presszóba is, de azután tántoríthatatlanul és győzelmesen megostromoltuk az ontopic tetthelyet.

Milyen finom, milyen ügyes... dícsérhettük volna, de teli szájjal nemigen illik beszélni (noha nem volt gyerekszobánk, ezt azért tudjuk ám). A kolbász eltalálva, ízre, állagra, a hurkák extramegatutik voltak (a korábban vásárolt és otthon, csendesülősen elfogyasztott, májkrémes jellegű hurka helyett egy kimondottan finom állagú rizses cuccot tártak fel a kés fogai).

A cucc reálisan szállhat ringbe Pinczi hentes eddig felülmúlhatatlan érdemeivel. Majd ezt is értékelni kell folyamatosan... pénteken meg is tesszük újra.

Fényképek

A küldetés az küldetés, gondolták a bátor legények, és kimentek a mangalicafesztiválra. Nem riasztotta el őket az olcsó vásári hangulat valamint az azt ellensúlyozó hatcsillagos árak és az ostoba tömeg.

Helyszín: Budapest Vajdahunyad Vára, majd a Közlekedési Múzeum melletti Vagon

Nagyobb térképre váltás

 Időpont: 2011. február 5.

Időjárás: felhős, napocskás, hűvös

Számszerű értékelés (összegyűjtés alatt)

íz

állag

kaja összhatás

hely összbenyomás

Szöveges értékelés

Olyan régen voltunk hármasban tesztelni, hogy gondoltuk egy speciális helyen ünnepeljük a ritka alkalmat. Már az odafelé úton éreztük, hogy baj lesz, amikor az Állatkerti körútig tartott a dugó a Kós Károly sétányon, de a hősök nem futamodnak meg – mert hülyék! :)

Igazi olcsó vásári hangulat, szörnyűséges árak, gyenge kiszolgálás, semmi extra ízvilág.

Az első bódéban egy szál kissé száraz és vékony kolbász egy közepes cipóval 1700 Ft.

A második bódéban az elősütött hurka-kolbász langyos zsírban meglóbálva (ez volt az árú felmelegítésére tett próbálkozás, amitől a hőmérséklete nem, csak a zsírtartalma növekedett), valamint egy szelet fokhagymás natúr tarja, némi kenyér és savanyúság kíséretében (meg három vizes és túlhabzó sör) 9600 Ft. Ráadásul a bódéval szemben felállított sörasztalok és sörpadok a hirtelen olvadásnak köszönhetően 15 cm mély sárban álltak, bár ez az autentikus dagonya hangulat miatt szándékos marketing fogásnak is tekinthető.

Annyira elkeserítő volt az egész, hogy átvonultunk a liget másik felén lévő Vagonba, sörrel és zsíroskenyérrel vigasztalódni. Ezzel kellett volna kezdenünk, és nem is szabadott volna innen továbbmennünk... :(

Fényképek

Az első:

A második:

A hangulat: (a tömeg itt épp nem látszik, pedig volt)

A nap fénypontja:

A Nyugati téri kicsit túladagolt jólét után gyalogosan indultunk el Izabella király udvarának releváns étkeit felderíteni (Valaha volt egy Király B. vagy D. Izabella nevű kopaszpárti politukus, emlékszik még rá valaki? Na ezért nem róla szól a poszt...). Vonszoltuk magunkat a körúton, majd egy gyors kávé (35 perc ücsörgés és az utca népének bámulása) után rá is fordultunk a helyre.

Helyszín: Budapest VI. ker., Izabella utca - Király utca sarok (a zöldséges és a presszó között...)

Nagyobb térképre váltás

Időpont: 2011. január 22.

Időjárás: felhős, napocskás, hűvös

Számszerű értékelés (összegyűjtés alatt)

íz 0

állag 0,5

kaja összhatás 0

hely összbenyomás 3

Szöveges értékelés

Valaha, ha nem volt kedvünk az előző posztban megénekelt helyig elsétálni ebédidőben, akkor néhányszor ide jöttünk update-s cuccokat válogatni a kollégákkal.

Belépve tisztaságot mutató üzletet láttunk, kissé fonnyadtkás választékkal. Az előző helyen bereggelizve itt mini adagot kértünk, mivel sör nem volt, ezért teával. Volt hagymás vér és sült velő is a kínálatban, elsőre nem tűnt rossznak.

Megkóstoltuk a kolbászt, sós-csípős valami fura mellékízzel. Májas hurka savanykás, véres szintén nem a friss üde sült benyomását keltette bennünk. A tea mű, rumos tea porból készült. Elég rövid teszt volt, három-három falat és két-két korty után be is fejeztük. De jó, hogy nem itt kellett reggeliznünk...

A pozitív élményt egy kicsit javította volna a régies "tessék blokkot hozni" működés, azaz a termelő és a pénzügyi folyamatok elkülönítése... de a negatív benyomásokon ez nem segített túllendülni. Sajnálom.

Az élmények letompítása végett elsétáltunk a Zöld Sasok sörözőbe (Rottenbiller utca), ahol egy sörrel szétcsapattuk az emlékeket... lehet, hogy kellene kocsmázós odabaszt is csinálni??

Fényképek

 Helyszín: Budapest, Nyugati tér (Pinczi Hús-hentesáru) - az üzlet a B pontban helyezkedik el...

 HA-WAJ nyomdokaiba lépve én is egy nem hivatalos teszttel jelentkeznék.

A Metropol Étteremben - vagy ahogy a környéken ismerik, a postás menzán - ma ebédre kínáltak kolbászt párolt káposztával és petrezselymes burgonyával. Hát, ki kellett próbálni, a látvány is nagyon erre késztető volt:

Maga a kolbász kellemes ízű és állagú volt, igazából csak az üzleti környezet miatt talán kötelezően kihagyott fokhagyma hiányzott egy kicsit.

Magát az éttelmet egy másik blog is tesztelte, kb. egy éve.

Tegnap (12.21-én) a rendes napi ebéd keretében a II. kerületi Fenyőgyöngye Vendéglőben ismét volt a szezonális (saját vágásból származó) remek disznótoros.

 
Nagyobb térképre váltás

 Íme a bizonyíték:

Mivel csak egyedül kóstoltam, és nem is piacon, ezért értékelés nélkül ajánlom mindenkinek, aki házias ízekre vágyik.

Egészségetekre! :))

A karácsonyi vásári bódék világában Bécsben találni igazi gyöngyszemeket is, íme az egyik elárusítóhely:

Sajna itt nem kóstoltunk, nem is emlékszem, hogy miért... :))

Helyszín: Bécs, Naschmarkt (közel a Karlsplatz-hoz)

Nagyobb térképre váltás

Időpont: 2010. december 20.

Időjárás: havas, napos

Számszerű értékelés (összegyűjtés alatt)

íz

állag

kaja összhatás

hely összbenyomás

Szöveges értékelés

Kalandos séták és többszöri megállás után egy igazi Mettwurst kóstolás reményében érkeztünk a Karlsplatz melletti Naschmarkt-ra, ahol bajtársaink (a szó szoros értelmében) a sarki Nordsee kínálatából választottak előételt, majd megközelítettük a piac legeldugottabb kolbászsütőjét, ahol Mettwurst ugyan nem volt, de három féle kolbászból is tudtunk kóstolni. Sajna az emlékek homályosak a hideg idő és a forró italok következtében...

 Fényképek

És egy kis off előétel is volt:

Helyszín: Bécs, Seilergasse 2. előtti árus (közel a Stephansplatz-hoz)

Nagyobb térképre váltás

Időpont: 2010. december 20.

Időjárás: havas, napos

Számszerű értékelés (összegyűjtés alatt)

íz

állag

kaja összhatás

hely összbenyomás

Szöveges értékelés

A remek Railjet-es utazásunkat követő rövid U-Bahn-ozás után apró sétával értük el a Stephansplatz melletti első Wiener Würstl sütödét, ahol tekintettel a korlátozott kínálatra csak egyféle kolbászt fogyasztottunk, kenyérrel és mustárral, nomeg némi forró punccsal.

Összességében a keményre sütött héj és a kicsit párizsis állag ellenére jó volt a fogyasztásra kínált portéka, a hely teljesen autentikus. 

A társaság emelkedett hangulatára való tekintettel a kaja értékelése nem biztos, hogy fedi a valóságot... :)) 

Fényképek

Hogy miért is szeretjük a hurkát? Mert már az anyatejjel is annak az ízét szívtuk magunkba? Mert a Balaton illatú nyarakat és a pároltkáposztás téli vasárnapi ebédeket idézi vissza?

Talán ez a régi klasszikus is erősítette a vonzódásunkat ehhez a Hungarikumhoz:

Helyszín: Budapest XIII. kerület, Váci út (9-15.) 

Időpont: 2010. december 11.

Időjárás: havas, borult

Számszerű értékelés (összegyűjtés alatt)

íz

állag

kaja összhatás

hely összbenyomás

Szöveges értékelés

A valamikori Lehel-piac (köztes állapotban Élmunkás téri piac) helyén épült ez a csodaszépnek éppen nem nevezhető, bevásárlóközpontnak koszos, piacnak túlságosan steril építmény. Ez nem az, ahol Vámosi János csatangolt "a Váci út és Lehel út között".

Mindenből van egy kicsi, az jól kiválogatva, hogy a póóóógár számára ne legyen kérdéses mit hol vesz. Sör? Ott fent, a galérián. Hurka? Ott hátul valamerre, de annyira nem ajánlható - kaptuk az útbaigazítást, aminek nyomán el is kezdtük a tesztet.

Egy eldugott sarokban álltak szomorúan körbe néhányan egy kerek asztalt (hekket ettek késsel-villával, megértem a kínokat az arcokon), páran oldalt egy pultot támasztanak. Semmi nyüzsgés, semmi extra hatás - ugyanez volt az igaz a vizsgált termékekre vonatkozóan is. Se a hurka nem volt valami jellegzetes (talán valami mosószer-íz is beugrik, így visszaemlékezve), se a kolbász nem mutatta az élni akarás jeleit. Pedig az akkor jó, ha úgy mosolyog a leendő vevőre, mintha a szájába szeretne rögtön ugrani. Jó, ezt látja egész nap az eladóktól (mert nem hurkások, az tuti; eladók), de akkor se kellene szegény kolbászt tetszhalottá tenni.

És mindezt a város közepén, egy frekventált helyen. Szomorkás.

A vizsgálatot követően lecsúszott néhány sör, pár töményebb is, sőt egy OFF lángost is ettünk. Aztán elküldtek, mert bezárt ez a piacnak se nevezhető hodály.

Fényképek

 

HA-WAJ:

Haláltmegvető bátorságunkhoz hozzátartozik, nemcsak abban állapodtunk meg, hogy az árú látványa miatt sosem futamodunk meg a kóstolástól, hanem hogy az ilyen táblák sem riasztanak el a nagyérdemű tájékoztatásától:

Aki tudja, hogy egy piacon miért nem szabad fényképezni, az ossza meg velünk egy kommentben. Ettől függetlenül mindenhol fogunk fényképezni, reszkessetek zöld hurkák!! :))

Helyszín: Budapest III. kerület, Kórház utca (37-41.) 

Időpont: 2010. december 11.

Időjárás: havas, borult

Számszerű értékelés

íz                                                 4

állag                                   4,5

kaja összhatás                         4

hely összbenyomás                 5

Szöveges értékelés

Az óbudai piac meglehetősen eldugott helyen fekszik a főbb útvonalaktól nem messze, de nem is jól látható helyen. Egyik oldalról a Flórián Áruház, a másik oldalt pedig egy tízemeletes panel vet árnyékot az ojjektumra.

Maga a piac a teszteléskor élte a szokásos szombati életét. Rengeteg vásárló, a keresett zsúfolt, de nem zavaró feeling, a piacos kocsmák, savanyúság.... és a hurkasütő. Kedves hölgy szolgált ki bennünket, volt fogpiszkáló(!), minden egyéb. A fogyasztás a szemben lévő, tisztának látszó asztalnál öltött testet. A kolbászban nagyon dominált a fokhagyma, de ez nem volt túlságosan zavaró. A hurkából sajnos csak a véreset tudtuk tesztelni, ez kellemes állagú és jó fűszerezettségű volt.

Az értékelés után következett a jól megérdemelt talponállós csapolt sör, illetve a vásárlás, amely mind a hurkakolbászra, mind a savanyúságokra kiterjedt.

Első helyszínnek tökéletes választás volt a piac.

 Fényképek

És extraként egy piaci musical:

 Azt hiszem ennek kellett volna az első posztnak lennie, mindegy... jobb később, mint korán.

Mintavételezési módszer:

A kiválasztott piac jellemző büféjében vagy az önálló hentesnél a következőket rendeljük:

• egy-egy közepes szál sült hurka (májas és véres)
• egy közepes szál sült kolbász
• kenyér
• savanyúság
• mustár, ketchup

Ezt követően a hurkát és kolbászt (törekvés szinten saját) bicskával vagy a fellelhető egyéb módon háromfelé vágjuk és mindenki megkezdi az érzékszervi tesztet.

Értékelési szempontok:

• íz (1-5 pont)
• állag (1-5 pont)
• kaja összhatás (1-5 pont)
• eladási hely összbenyomás (1-5 pont)

Az értékeket szempontonként átlagoljuk, majd azok összege a helyre jellemző indexet adja.

• 17-20 pont ajánlott
• 15-17 pont elmegy
• 12-15 pont ha nagyon éhes vagy, kibírható
• 10-12 pont igyál hozzá rövidet
• 0-9    pont ezt még mi sem...

Első posztunk mi más is lehetne? Hurka-kolbász értékelés... remélhetőleg a posztok többsége ezt a témakört fogja taglalni, persze mindezek mellett egyéb nyalánkságok is lesznek (bajor csülök, kolbászka, perec, technológia).

Szóval, ma reggel a kissé korai meeting után hoztam egy kis hurkát-kolbászt a Nyugati tér hentesétől. Ennek falatozgatása közben ötlött fel a gondolat, hogy blogolni kellene ezt is.

A múlt hét végén vásároltunk a Karinthy-Budafoki sarkon lévő hentesnél hurkát, kolbászt, szalámit és sajtot, azok ízorgiáját ismételni kell, mert nem lett kellően dokumentálva; ezen felül szintén múlt szombaton a Nagycsarnokot is felkerestük. Ugyanez a helyzet a Nyugatival is, oda is el kell mennünk, hiszen a vizsgálat az vizsgálat...

Az ízélmény egyébként teljesen rendben volt, a véres hurka volt egy kissé száraz, de megfelelő sütés esetén azzal sem lett volna semmi problémánk.

Mi kell a hurkához, kolbászhoz?

• kenyér, lehetőleg vastag szelet, frissen
• savanyúság, almapaprika, uborka a tuti
• mustár/ketchup
• esetleg kis só
• megfelelő csillagzat alatt egy korsó sör.

Akinek több igénye van, az nem is az igazi feelinges hurkát tolja... szólj hozzá, ajánlj helyeket!